A tájékozott döntés alapszabályai részlet Noll A. Nandu Vajúdástámogatás mindenkinek c. könyvéből

“Tájékozott döntésnek az olyan választást nevezzük, amelyet a tárgyra tartozó lényeges tudásanyagnak, valamint egyedi körülményeinek, személyes meggyőződésének és tapasztalatainak gondos megfontolása után hoz meg egy adott személy. A „lényeges tudásanyag” kategóriájába különféle forrásból származó, köztük kutatási eredményekből, könyvekből, internetes vagy papír alapú cikkekből, dokumentumfilmekből, szakvéleményekből, tanfolyamokból, nonprofit szervezetek információs anyagaiból, mások tapasztalataiból, józan logikai következtetésekből, vagy akár intuíció által leszűrt információk tartozhatnak. A tájékozott döntés magában foglalja „az érem mindkét oldalának” megismerését, vagyis azt, hogy az egyén mérlegelje a döntésével ellentétes nézőponto(ka)t is.

Tájékozott döntést természetesen csak az hozhat, akire vonatkozik, a szülés kapcsán tehát csak az anya. A döntését csak ő maga mondhatja ki. A segítői (a párja, a dúlája stb.) csak az általa már kimondott döntést támogathatják, azt nem mondhatják ki helyette[1].

NEM tájékozott döntés az, amikor valakit – bármily kedvesen is -rábeszélnek arra, hogy valaki más meggyőződése szerint válasszon (pl. „én a helyedben ezt tenném”). Az sem, ha valaki a többség által elfogadott vagy divatos módon választ anélkül, hogy személyesen mérlegelte volna döntését. Az sem, ha szakmai tekintély alapján próbálnak rászorítani valakit arra, hogy alávesse magát mások akaratának (pl. „én ezért kaptam a diplomámat, jobban tudom.”; vagy „harminc éve vagyok a szakmában, higgye ezt el nekem”). Nem tájékozott döntés az, amelyet észérvekkel alá nem támasztott érzelmi zsarolás (pl. „ön rosszat akar a kisbabájának?!”) hatására hoznak. Nem tájékozott döntés az sem, amelyet csak egyetlen információ-darabka alapján hoz valaki, anélkül, hogy meggyőződne annak hitelességéről. A halogatás („majd meglátjuk”), valamint az „üres” közlések, amelyek nem tartalmaznak tényeket („csak akkor végezzük ezt a beavatkozást, ha szükségesnek látjuk”) nem támogatják a tájékozott döntéshozást.

Ha a szülés választott helyszínén már a felvételi procedúra részeként, rutinszerűen valamilyen beleegyező nyilatkozatot íratnak alá az anyával, akkor érdemes ezt a nyomtatványt előre elkérni, megismerni. Lehetővé kell, hogy váljon az anya számára, hogy a nyomtatványon szereplő dolgoknak csak egy részébe egyezzen bele, illetve majd csak akkor dönthessen róluk, ha az adott helyzet valóban előáll. A „mindenbe beleegyezem” jellegű, előre aláíratott nyilatkozat NEM tájékozott döntés.

Tájékozott döntések meghozatalához jó segédeszköz lehet egy négy kérdésből álló gondolkodási séma[2], melyet szinte bármilyen helyzetben alkalmazhatunk, még akkor is, ha viszonylag gyorsan kell dönteni.:

  1. Mik az adott választási lehetőség (pl. vizsgálat, beavatkozás, szer, eljárás stb.) előnyei? Az esetek mely százalékában tapasztalhatók valóban ezek az előnyök? Kinek a számára jelent előnyt az adott választás (az anya, a baba, a személyzet vagy minden érintett)?
  2. Mik az adott választási lehetőség (pl. vizsgálat, beavatkozás, szer, eljárás stb.) hátrányai, illetve kockázatai? Az esetek mely százalékát érintik ezek a hátrányok/kockázatok? Okozhat-e ez a választási lehetőség olyan állapotot, amely további beavatkozásokat tesz szükségessé (a „beavatkozások lavináját” indíthatja el)?
  3. Mik az adott választási lehetőség alternatívái? (tartsuk szem előtt, hogy egymástól nagyban különböző jellegű dolgok tartozhatnak ide az egyes gyógyító modalitások – pl. homeopátia, gyógynövények stb. – alkalmazásától a testhelyzet- vagy környezetváltozáson keresztül a medikális módszerek tárházán belüli lehetőségekig)
  4. Mi történhet, ha nem teszünk semmit, vagy várunk egy kicsit és később újra felmérjük a helyzetet? Ha a döntést elhalasztjuk, mennyi idő múlva történjen az újraértékelés?

Ha csak lehet, gondoljuk végig minden kérdésnél, hogy hányféle forrásból van információnk az adott témáról, és mérlegeljünk több szempont alapján. Ha úgy érezzük, még nem tudunk eleget a döntéshez, gyűjtsünk több információt, amennyire az időnk és a helyzet engedi. A gyermekvárás időszakában szinte bármely döntés meghozatalánál alkalmazhatjuk ezeket az alapelveket, de különösen hasznos mindenfajta szűrővizsgálat, gyógyszerhasználat vagy beavatkozás esetében.

A tájékozott döntéshozás az egyik legfontosabb tényező, amelynek lehetősége fenn kell, hogy álljon ahhoz, hogy az anyának a szabad szülés élményében lehessen része.

[1] Kivételt képez az az eset, ha az anya öntudatlan állapotba kerül, ilyenkor a jelenlévő legközelebbi hozzátartozója vagy az anya által előzőleg írásban meghatalmazott személy képviselheti.

[2] Ezt a sémát BRAN-analízisnek is nevezik az angol benefit (előny), risk (kockázat), alternative (alternatíva) és nothing (semmi) szavak kezdőbetűi alapján.

Felhasznált irodalom: Sara Wickham: What’s Right For Me? Making decisions in pregnancy and birth. AIMS, UK 2002.

© Noll A. Nandu
A szerző NEM járul hozzá a fenti könyvrészlet felhasználásához e honlapon kívüli célokra, beleértve mindennemű másolást, sokszorosítást, valamint a más weblapra történő átmásolást és az e-mailes továbbítást is.

9 kérdés, amit minden szűrővizsgálat előtt fel kell tennünk
(magunknak és a vizsgálatot végző szakembereknek), mielőtt úgy döntenénk, hogy kérjük/elfogadjuk az adott vizsgálatot:

  1. Miért kellene elvégeztetnem ezt a vizsgálatot?
  2. Milyen problémát keres ez a szűrés?
  3. Mit fog megmondani nekem a szűrővizsgálat?
  4. Mennyire pontosak az eredmények?
  5. Mi a vizsgálat kockázata és mellékhatása(i)?
  6. Ha a vizsgálat nem mutat ki problémát, mi lesz a következő lépés?
  7. Ha a vizsgálat kimutat problémát, mi lesz a következő lépés?
  8. Mennyibe kerül?
  9. Vannak-e klinikai kutatási eredmények a vizsgálattal kapcsolatban? (előnyeire, hátrányaira, kockázatára és eredményességére vonatkozóan)